holnap!

Megosztás Nyomtatás 235 megtekintés 11 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:

holnap!

hegygerincen végig futó tekintet
mely a védtelen ívek hullámzása
fellobbanó fájdalom egy pillantásban
csak az útjelzőkben kapaszkodni vágy.
meleg szoba ontja egyre a reményt
holnap! s holnap a perceket számolni
mint jégbe zárt magány, feloldásra vár.

“holnap!” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  2. Drága Évike! Elismerő szeretettel gratulálok
    szomorú versedhez, megértéssel.
    Mária(f)

  3. Kedves Nelli, Kitté és Ahita! Köszönöm a megtisztelő olvasást és hozzászólásokat. Valóban így igaz ahogyan írjátok. Én most nem saját magányomról, fájdalmamról írtam. Egy beteg fiatal ember számlálja a napokat és perceket, de hála Istennek győzött és már túl van a nehezén. Ezt nem tudhattátok. Köszönöm a sok biztatást. Éva

  4. Szép versedhez hoztam egy idézetet.. Barátom szavai akit a nyárban vesztettem el..s a betegágyán is engem vigasztalt..

    ""A magány függetlenség (…). Hideg, ó igen, de csöndes, csodálatosan csöndes és hatalmas, mint a jeges, csöndes űr, melyben a csillagok keringenek."
    Hermann Hesse

  5. Igen, a magány, a magány olyan mint egy terpeszkedő súly az ember lelkén, …, ha hagyja, mondjuk, mondják sokan, de nem könnyű elzavarni, nem könnyű néha ellenállni a levertségnek, és okot találni a tettekhez, utat találni kifelé önmagunk fájó gondolataiból…
    De ahogy Kitti is írja, van miért, van kiért, és ez a virtuális világ, ha sokszor szidom is, ad némi kitekintést, kapaszkodót, s a szavak mellé érzésekké váló viszont érzéseket:)(l)
    Szép, szomorú versednél szeretettel jártam(f)
    Éva

  6. Nem kell jegelni a magány érzetét. Minek is kéne tartósítani? Soha nem vagy egyedül. Ha mégis azt érzed, hát valahol bent kutasd fel az okot, mert az is csak belülről fakad, te idézed elő. Hiszen már, amikor itt vagy köztünk, nem vagy, nem lehetsz magányos, mert figyelünk rád és ez nem egészen virtuális. Nem egészen. Meg aztán, annyi minden létezik, ami nem enged "magányos" gondolatokat sem az embernek. Szép szomorkás versed megindított. (l)

  7. Kedves Éva !
    A holnap is olyan nap mint a hét többi napjai, csak nincs neve.
    Jó lenne , ha történne valami és kitüntethetnénk a holnapot is és más lenne mint a többi. Őszintén kívánom Évike, hogy így legyen .
    Szép versedhez szeretettel gratulálok, Zsófi.(l)

  8. Köszönöm Klárika, Magdika és Rita a figyelmetek és a kedves szavakat. Szeretettel. Éva(f)(f)(f)

  9. Kedves Éva!

    Igen, a magány feloldásra vár. Többek között erre is jó az írás, annak megosztása, mások műveinek olvasása. Amig másokra figyelünk, nem vagyunk magányosak.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!