Megigézve

Megigézve

Az égen kéken angyalsereg lebeg,
a holdsugár szárnyaikra aranyat fest.
Elmerengve nézem a csendtükrében,
miként ragyog a Hold, a sok csillag,
mintha most visszatükröződne benne
a felleg, amint a szél lapozza mindezt.
Leülepszik az idő, sürget már az álom,
párnámra hajtom le fejem megigézve.

“Megigézve” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Drága Ica !:]
    Mindig nagy szeretettel olvasom,csodálatos soraidat!
    Elképzelem magam előtt soraidat képekben!(l)
    Nyugtató versedhez szeretettel gratulálok…..Babu

  2. Kedves Ica !
    Szép képeket sorakoztattál fel a holdsugárról a csillagokról , és az éjszakában megjelenő természeti képekről.
    Minden amiről írtál , kiüríti a nap gondjaitól a fejet, elálmosít és mintha biztosítaná a nyugodt békés alvást. Sikerült a "megigézés"
    Ölellek, Zsófi.(f)

  3. Drága [b]Magdi. Rózsa, Riza, Maria HE Kitti[/b]
    Nagyon szépen köszönöm a soraitokat, és örülök, hogy tetszett ez a rövöd versem (igaz mindem versem elég rövid)

    Szeretettel (l)-vel
    Ica

  4. "Leülepszik az idő, sürget már az álom,
    párnámra hajtom le fejem megigézve."

    Ilyen kellemes hangulatban jó lehet elaludni.

    Szeretettel: Rita(f)

  5. Nagyon sok nyugalmat, szépséget tudtál sűríteni ebbe a nyolc sorba…jó hatással volt rám, éterien szépnek találom.
    Ölellek. Rózsa

Szólj hozzá!