Szürke lüktetés
szürke adat, szürke rendszer,
szürke útján szürke ember.
Szürke jel a szürke ködben,
lüktetés a szürke csöndben.
Szürke élet, szürke dráma,
keretek közt tarka álma.
Szürke vászon, szürke ecset,
bár festhetne újabb teret.
Szívvel alkot, rím a lelke,
egy vágyódó tarka lepke,
akkor is, ha szürke ember
színné válik egyszer-egyszer.
Szürkén ébred, szürkén fekszik,
szürkén gyógyul, ha megsebzik.
Szürkén gyónt bűn, szürke hibák,
Istenhez mond szürke imát.
Szürkén eseng, szürkén kérlel,
szürkeségben ott a vészjel.
Lét-szennyezte, szürke tenger,
mint szökőár, mindent elnyel.
Szívvel alkot, rím a lelke,
egy vágyódó, tarka lepke,
akkor is, ha szürke ember
színné válik egyszer-egyszer.
Igaz a szürke szó dominál soraidban, de versed "színné válik egyszer-egyszer." Gratulálok remek alkotás. Éva
Remek vers! Szürkeségében is él!
Szeretettel gratulálok
Ica
A mindennapok szürkeségeiben ott van az a tarka lepke, amivé válhatunk… Kiváló soraidhoz szeretettel gratulálok: Klári(f)