TELEÍRT FÜZET

TELEÍRT FÜZET

Volt egy füzetem, fehér lapokkal,
hogy teleírják majd a mondatok.
Kezembe hozzá tollat is kaptam,
amit sorsom jól-rosszul forgatott.

Terveimről úgy kezdtem el írni,
hogy szép, kerek betűket rajzoltam.
Tele is lett az első lap nyomban,
ezért letettem pihenni tollam.

Az éj bóbiskolt, ébredt a hajnal,
ujjaim a szekrényen matattak;
elolvasnám, amit tegnap írtam,
de nem volt értelme a szavaknak.

Egy sátáni kéz átírta őket,
gyöngybetűim fájdalomtól sírtak,
a gondolatok, amiket szültek,
gödröt ástak egy mély, sötét sírnak.

A szóközökben gyűlölet lapult,
átégette alattuk a papírt;
az, aki a szavakat olvasta
és értette, menekült, hogyha bírt.

Sebaj – gondoltam -, a következő
az arcokra talán nevetést csal;
és kezembe fogtam újra pennám,
ficánkoltam, mint friss vízben a hal,

hisz életünk olyan nagyon rövid
– mire jó a bú és szomorkodás?! –
A pompában illatozó mező
s a tiszta patak íze oly csodás!

Megint jött a reggel, az ébredés,
szavaim helyett csak irka-firka;
a kiszáradt mező halált bűzlött,
s a halakban megzápult az ikra.

A tetemek keselyű-oszlása
elnyomta a még haldoklók hangját;
az ízekre szétrágott életet
hátukon hordták el szorgos hangyák.

Mielőtt álomba szenderülök,
kitépem a lapot, s újra kezdem,
talán a következő néhány sor
fölvidítja túlvilági kedvem.

Cifra betűkkel festettem szépet,
a helyesírásban sem volt hiba;
amit reggel a lapon láttam, az
olvashatatlan hieroglifa.

A szép szó káromkodásba fajult,
eltűnt csengése a lágy rímeknek;
akik ma az étlapot az agynak
megírják, ízléstelen ínyencek.

A finomság hervadásba száradt,
szomorúan lekonyult mosolya;
ami egykor termést hozó ész volt,
ma kudarcokkal teli nyoszolya.

A fehér lapok fogytak és fogytak,
míg pennámból kiszáradt a tinta,
de mégis tudni szerettem volna,
ki az, aki életem átírja.

Alvást színlelve ébren feküdtem,
reméltem, hálómban így fennakad,
de aki a füzet fölé hajolt,
őbenne fölismertem magamat.

“TELEÍRT FÜZET” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Többször kellett átolvasnom versedet, de megérte: az élet kettősségét, szépségét-borzalmát nagyon erős, lélekre ható szavakkal festetted le. Maximális gratulációm! B)

  2. Mindig szívesen olvasok tőled! Ja? Majdnem elfeledtem. Isten éltessen sokáig Attila nap tiszteletére és sok boldog névnapot! :]

  3. Nagyon jó vers. Végigutaztam a rímeken, a hangulatokon és nem bántam meg ezt az utazást, nyomot hagyott bennem a versed. Nagyon tetszik. (f)

Szólj hozzá!