ROZMÁROK
Agyaras az állat kertben
Ő barátunk Rozmár Inge
Most tartották szüli napját
Erre kapott egy szép inget.
Inge boldog, hiszen inge
Úgy áll rajta, mintha minden
Napon mást sem hordott volna
Mint ezt a szép rozmár-inget
Jaj, de mi lett? Sír az Inge!
Robit ő magához inte,
És mert Robi Inge párja
Fut hozzá, hisz, párja várja
Minden rozmárt félre lökve
Másokat meg összetörve
Seperc alatt nála terem
Hiába szűk az a terem
Aztán kérdé:- Mi lelt Inge?
Sikolyodat mire véljem?
Mért’ vagy ilyen ápolatlan?
Mért’ nem mostad ki az inged?
– Vak vagy, hogy nem látod Robim?
Kiszakadt a kockás rucim!
– Ja, vagy úgy? De én azt hittem
Mindent kibír a te inged!
Szalad Robi, mint a villám
Hoz sok cérnát, stoppoló-fát
És varrótűt, minek hegye
Hegyesebb, mint a vasvillám
Cérnát varrótűbe befűz
(Közben kályhába is befűt)
Varrónőt megszégyenítve
Varrja meg a rozmár-inget
Büszkén feszít Rozmár Robi,
Mellette a Rozmár Inge
Nincs is annál fontosabb, hogy
Rendbe lett az Inge ingje
Kedves , aranyos, unokáknak való tündéri kis történet, mintha látnám a kis állatot.
Jól sikerült , de hisz neked ennek pontosan most van az ideje.
Jó unokázást, szeretettel, Zsófi.
Jó kis humoros írás volt. Vannak ilyen nevek, amelyek félreérthetők, illetve több jelentésük is van. Jó poén volt az Inge/inge választás.
Szeretettel: Rita:]
Köszönöm Kitti kedves szavaidat! (l)
Kedves, derűs, szójátékkal teli versedet átmosolyogtam. 🙂