Az utolsó szó
Kenéz István (keni) emlékére
Ellobbant a láng, kihúnyt a zsarátnok,
elhamvad az élet, elhullik a múlt…
Elhervadnak a letépett virágok,
a szerető szív megállt, s sűrű éjbe fúlt.
Soha nem fogtam meg remegő kezed,
s meleg tekintetünk sem találkozott…
Mégis szívembe vésted üzeneted:
az Élet mennyire bolond, elátkozott.
A Te álmod már hallgatag, vak álom,
ott már rózsaszín hajnalok nincsenek…
Vén sötétben égre száll imádságom,
hol lelked balzsamozzák tiszta istenek.
A Sors reszketve öl és kéjjel ölel,
ujjai között elporlik minden lét;
Csillagtenger hűs hullámain jön el,
s szeretet-tüzén felszárítja gyászkönnyét.
Égi utad kísérje ünnepi fény,
vezessen el csendesen a Szent Térre!
Gondolataimban vissza-vissza térsz
Jöjj egy utolsó szóra, egy ölelésre…
Bordány, 2020. január 26.
Isten hozott nálam Tibor!
A lelkem egy darabja távozott kenivel…
Mindig hálás szívvel gondolok Rá, szavak azonban itt nincsenek, mert nem is lehetnek, csak a néma emlékezés és a könnyek.
Köszönöm hogy olvastál.
oriston