Régi idők karácsonya

Régi idők karácsonya

Hajdanán a nagymamám,
a szép karácsony hajnalán,
csizmát húzott, szólongatott,
mintha most is hallanám.
Esik a hó, gyere kincsem,
hozd a szánkót! Ügyesebben!
Ródlin csúszni de jó volna,
havas már az bércek csúcsa!

Hajdanán a nagypapám,
a szép karácsony hajnalán,
műhelyében tűz pattogott,
fenyőfára talpat rakott.
Hozd a diót, csomagoljuk!
Karácsonyfát felállítjuk!
Meleg szobák ablakán át,
Jézuskára vár a világ!

Hajdanán az anyukám,
a szép karácsony hajnalán,
Kedves szóval ébresztgetett,
friss gesztenyét sütögetett.
Kicsi lányom, mondta halkan,
öltözz gyorsan, karácsony van!
Apu már a jó nagy hóban,
hócsatázna, de jó móka.

Hajdanán az apukám,
a szép karácsony hajnalán,
Kucsmát húzott, udvarra ment,
havat sepert, szeretgetett.
Gyere babszem! Ölébe vett,
hóembert is építgetett!
Nevettünk a görbe orrán,
seprű állt ki az oldalán,
de jó is volt, édesapám!

Nagyon régen hajdanán,
egy szép karácsony hajnalán,
Pattogó tűz melegében,
lelkünk boldog meghittségben,
karácsonyi fényességben,
kint a hideg hóesésben,
szánkózhatnánk nagymamám.
Kezem fogná nagypapám.
Édesapám hóemberén,
jót nevetne anyukám.

“Régi idők karácsonya” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!