Hósors

Hósors

Már nehezebb megélni a tél ridegségét,
kitaposott nyomatok a hóban, látlelet.
Füst gomolyog tekeregvén, fuldokol a lét
míg egyre lapátolod a szűztiszta szennyet.
A cirokseprű nyögdécselve teszi dolgát,
hókupac gyűrötten csúcsosodik, figurál
készül a jelkép, szeme szén, és fájó torkát
körbefonja sál, olvadáskor artikulál.
Meglepi, ködfoszlányon átbukó napsugár.
Csak számon ne kérje egyszer felhígult sorsát!
Éji edény tetején sorsszerűség karmát
elfogadod. Megváltoztathatatlanra fókuszálsz.

“Hósors” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves Gitta, Margó és Kata! Amikor írtam itt szakadt a hó, de nem volt tartós. Talán csak asszociáltam a hóra, nem is az volt a lényeg. Szeretettel várlak. Éva(f)(f)(f)

  2. Kedves Éva, úgy látszik, ma csupa hó ihlette versek kerülnek elém, hol pozitív, hol negatív ihletésű. Megvallom, én a kedvelők csoportjába tartozom, Rzsike írt egy nagyon szívhezszót erről.
    Persze ez nézőpont kérdése.
    Én gratulálok és jöjjön akkor mielőbb a tavasz!
    G.

  3. Drága Évike! Szép versed a "Hósors"-ról kifejező, remek.
    Szeretettel gratulálok.
    Mária(l)(f)

  4. Kedves Éva!

    Élmény volt olvasni szépen megírt versedet a hóról.Ami lehet, hogy már csak a verseinkben létezik?
    Sok szeretettel gratulálok,
    Magdi

  5. Remek verset írtál a hóról ami egyre kevesebb. Még a hóember sem a régi, olyan mint az öregember, egyre csak roskad összébb. Versedhez szeretettel gratulálok(f)Kata

  6. Kedves Évi ! Ismereteim szerint a téli valóság a házad körül, a nyomok, a tekergő füst. Remekül megírt életesemény.
    Gratulálok szeretettel.
    szinci(f)

  7. A hónak is egyre sanyarúbb a sorsa erre felénk, hiányoljuk a hideg szépségével együtt. Gratulálok szeretettel: Klári(f)

  8. "Már nehezebb megélni a tél ridegségét,
    kitaposott nyomatok a hóban, látlelet."

    Egyetértek vele. Ráadásul hó sincs, sötét és sivár a táj.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!