Vajon mi DÖRÖG?

Vajon mi DÖRÖG?

Leszakadt az ég a menyből
Szél süvít, és száz fa kidől
Madarak fészkükbe húznak
S félelmükben összebújnak

Zsiráf fut, ’majd’ nyakát szegi
Nagy fejét előre veti
Életét de nagyon félti
Zöld erdőben elrejtőzik

Mesebeli óriás dobbant?
Vagy mamut az égből pottyant?
Nem tudom, de ez borzalom,
Ami ellen nincs oltalom

Zúg, döng minden, a föld remeg
Vajon, milyen rém közeleg?
Miféle e halálos lény,
Aki ellen nincsen remény?

Félénk szívem szinte
helyéből kipottyan
Félelemnek testem
teljesen a foglya
Mégis meg kell tudnunk,
mi is az igazság?
Hiszen a kétségbe
bele is pusztulnánk

Megyek is hátra a
kis kertem sarkába
Hogy megtudhassam, mi
ez a szörnyű ábra?
Úristen! Nem hiszek
Két barna szememnek
Hiszen nem tudhatom,
Álmodom most ébren?

Mondom is mit látok:
egy piciny kis pónit,
Ki unalmában itt
a kertben lőDÖRÖG
Mellette lábait
gyorsan szedi társa,
Tüskés kis barátja,
ki vele sünDÖRÖG!!!

“Vajon mi DÖRÖG?” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Elnézést a kései visszatérés miatt, de mindenképp:
    Jó volt ismét olvasni tőled!
    / Miklós /

  2. Kedve Tibor!
    Hirtelen megijedtem ahogy leírtad a nagy zajt.
    Különleges eset de nagyon aranyos!
    Szeretettel olvastam a kedves szójátékot.
    Gratulálok….Babu(f)

  3. Szia Tibor! 🙂

    Kíváncsi voltam, mi sül ki a dörgésből, hiszen a címben kiemelted.
    Vicces a versed. 🙂

    Szeretettel: Kankalin

  4. Tibor kedves barátom, a humorodat már jól ismerve … mosolyra fakadtam, mint mindig

    szeretettel-üdvözlettel
    iIona

  5. Tüneményes ez a lődörgő póni a sündörgő sünivel. Humorérzéknek nem vagy hiányában.

    Szeretettel: Rita:]

  6. De édes! Jól megijedhetett az a kispaci a süncikétől. 😀

  7. Kedves Tibor! Egy élmény volt olvasni versedet! Kedves, vidám, szerethető sorok, a végén a szójáték -csattanóval remek befejezés.
    Gratulálok szeretettel: Klári;)

Szólj hozzá!