A művésznőnek
Szertettel, Hajdan Valinak
Mert amíg szeretünk, tisztelünk,
műsorodat reméljük,
addig forr benned az élet,
a versek és az ének
repíti szenvedélyed.
S legyen, ki szívedet érdemli,
lényedet királynőként szereti,
így igaz a fáma: az ám,
ki így ragyog a tavaszban,
a büszke kalappal,
arany őszben, fehér télben,
abban sokáig él a boldog lélek.