Esztike…

Esztike…

Esztike kislány ébresztő,
ébreszen a nap sugara,
a fénysugára harmatot,
a virágról lecsókolja!

Kistücsök már hegedül,
ciripel a hőscincér,
zümmögő piciméh,a virágtól
édes nektárt remél.

Kicsi Eszti húzza még,
még aludni szeretnék.
paplan bújik a nyakába,
álmodozik magába.

Anyja kérdi gyermekem,
mért lustálkodsz itt nekem?
Nézd meg mi vár odakinn,?
Eszti ugrik , mi lehet?

A kérdésre nincs felelet!
Kioson az ajtórésen,
kitekint a kerítésen.
hiszen, nincs itt semmi sem!

Mondja keseredetten.
csak egy doboz van a padon,
kíváncsian belenéz,s mit ott lát,
hát attól megáll az ész!

A dobozban egy kis gombóc
mocorog.Szőre fehér mint a hó,
orra pisze szeme gomb,
Eszti rögtön mosolyog.

Izgatottan ölbe veszi,
örömkönye csordul neki.
Anyja látja örömét, s
megöleli gyermekét!

“Esztike…” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Szia Magdika.Szinte gondoltam ,hogy egy kiskutyus lehet.
    En kutyusra gondolok,de meglehet hogy kiscica,ahogy írod.
    Kedves versedhez gratulálok szeretettel….Babu(l)

  2. Drága Kitti, ha ez kérdezed, akkor csak egy.egy vszakot olvastál e.
    hát a dobozban volt vmi, aminek szőre fehér ,mint a hó orra pisze szeme gomb,,mi lehet más mint egy babakutyus! , vagy kiscica, amire gondol az olvasó,,*):P(f)

Szólj hozzá!