Hol vagy Anyám?

Hol vagy Anyám?

Hideg a szobád, üres az ágyad,
finom illatod már nem ölel körül,
egy fényképről mosolyogsz rám,
mely megbillent két üveg között.

Hol vagy Anyám?
Kereslek mindenütt,
de nem talállak!
Tudom, tested nehéz föld alatt,
de a lelked, a lelked, – ugye szabad?

Szabadon szálló angyal lélek,
ki vigyáz rám, amíg élek,
simítja lázas homlokom,
felemel, ha roskadozom.

Hol vagy Anyám?
Felelj, ha hallod,
nélküled én árva vagyok!
Gyere ölelj, úgy mint régen,
légy oltalmazóm, menedékem!

Legyek újra csillagod, virágod,
egykor így becézted kicsi lányod.
Sírástól elcsukló hangon,
nevedet százszor is suttogom.
Körülöttem csend, és némaság,
halkan becsukom szobád ajtaját.

“Hol vagy Anyám?” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Lélektől – lélekig ez a versed, ugyanis én most írom édesanyám és a család emlékére a könyvemet, de ugyanilyen érzések kavarognak bennem, ha rá gondolok. N(l)em múlik el 1 nap sem anélkül. Gyönyörű, tiszta szívből jövő vers, gratulálok Zsuzsa!

  2. Döbbenetesen szép és megható megemlékezés édesanyádról, egy igazi varázsos anya-lány kapcsolat érzelmi vonalának kivetítése.
    Eszembe juttatta az én, irtózatos fájdalmam, amit elvesztésekor éreztem – ma sem vagyok teljes ember nélküle… nem mindig elég a lélek-kapocs, bennem legalább is kialudt sok kis lámpás, amit az ő szeretete gyújtott, és tartott ébren.
    Köszönöm a tisztító könnyeket, amit szemembe varázsoltál az emlékezéssel.
    Szívből gratulálok. Ölellek Rózsa

  3. "Szabadon szálló angyal lélek,
    ki vigyáz rám, amíg élek,
    simítja lázas homlokom,
    felemel, ha roskadozom."

    Édesanya nélkül már örökké árvák maradunk.

    Szeretettel: Rita(f)

  4. Csodálatos versedhez szívből gratulálok! Ezt a fájdalmat csak az tudja igazán átérezni, aki már elvesztette édesanyját. Nekem is nagyon fáj a hiánya!
    Szeretettel: Marika(f)

  5. Drága Kata!
    Szívszorító gyönyörű versed könnyekig meghatott. Fájó szívvel olvastam, nekem is nagyon hiányzik Édesanyám.
    Szeretettel Rózsa(f)

Szólj hozzá!