Meddig tart a csend
Unottan lépkednek perceken az árnyak,
a szél is ásít, lassan halad az éjszakában.
Ártatlan arccal, közönnyel, figyel a Hold,
merre csatangol a felhő bús könnyeivel.
Csend van, szinte síri csend, apró bogár,
a szentjánosbogár csak, ki fényét szórja
az út mentén, az arra járó csavargónak.
Igazoltatott a rendőr, ő felelős a rendért,
aztán elvitte, meg ne zavarja a csendet.
A szél, a hallgatag fák egyszerre jajongnak.
Drága alkotótársaim.
A versem a csendről szól, de van egy kis áthallás benne, orülök, ha észrevettétek, hisz ott a rendőr, ki úgy álltalában a többség csendjére, a rendre vigyáz!
Szeretettel(l)
Ica
Szép pillanatképet festett a versed. (f)
Icu! Szerintem a szentjánosbogár és a rendőr szerepével asszociáltál. nagyon szépen felépített vers. Szeretettel olvastalak. Éva(f)
Kedves Ica!
Szeretem a csendet, ebben a rohanó világban. Összeszedem gondolataim, át értékelem napjaim, magam vagyok.
Versed tetszik gratulálok szeretettel. Rózsa(f)
Drága Ica!
A csend továbbra is csendben lesz.
Tökéletesen megfogalmazott soraidhoz gratulálok szeretettel….Babu(f)
Kedves Ica!
Sok szeretettel ollvastanm írásodat a csendről. Meddig tart?
Amig őrizni tudjuk.
Gratulalok,
Magdi
Szinte az egész vers egy igazi metafora, mely visszatükrözi a szerző érzésvilágát. Nekem kicsit a magány jött le belőle, de lehet, hogy tévedek. Viszont az igazi csend az erősíti a lelket. Elgondolkodtató mindenesetre, Zsuzsa! *)
Kedves Ica! Szeretek én is a csendről verseket írni.
Tiédet szeretettel olvastam.
M.(l)(f)
Kedves Ica!
A csend ritka vendég. Jól meg kell becsülni, mert hamar elszáll.
Szeretettel: Rita(f)