Meddig tart a csend

Meddig tart a csend

Unottan lépkednek perceken az árnyak,
a szél is ásít, lassan halad az éjszakában.
Ártatlan arccal, közönnyel, figyel a Hold,
merre csatangol a felhő bús könnyeivel.
Csend van, szinte síri csend, apró bogár,
a szentjánosbogár csak, ki fényét szórja
az út mentén, az arra járó csavargónak.
Igazoltatott a rendőr, ő felelős a rendért,
aztán elvitte, meg ne zavarja a csendet.
A szél, a hallgatag fák egyszerre jajongnak.

“Meddig tart a csend” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Drága alkotótársaim.
    A versem a csendről szól, de van egy kis áthallás benne, orülök, ha észrevettétek, hisz ott a rendőr, ki úgy álltalában a többség csendjére, a rendre vigyáz!
    Szeretettel(l)
    Ica

  2. Icu! Szerintem a szentjánosbogár és a rendőr szerepével asszociáltál. nagyon szépen felépített vers. Szeretettel olvastalak. Éva(f)

  3. Kedves Ica!
    Szeretem a csendet, ebben a rohanó világban. Összeszedem gondolataim, át értékelem napjaim, magam vagyok.
    Versed tetszik gratulálok szeretettel. Rózsa(f)

  4. Drága Ica!
    A csend továbbra is csendben lesz.
    Tökéletesen megfogalmazott soraidhoz gratulálok szeretettel….Babu(f)

  5. Kedves Ica!

    Sok szeretettel ollvastanm írásodat a csendről. Meddig tart?
    Amig őrizni tudjuk.
    Gratulalok,
    Magdi

  6. Szinte az egész vers egy igazi metafora, mely visszatükrözi a szerző érzésvilágát. Nekem kicsit a magány jött le belőle, de lehet, hogy tévedek. Viszont az igazi csend az erősíti a lelket. Elgondolkodtató mindenesetre, Zsuzsa! *)

  7. Kedves Ica! Szeretek én is a csendről verseket írni.
    Tiédet szeretettel olvastam.
    M.(l)(f)

  8. Kedves Ica!

    A csend ritka vendég. Jól meg kell becsülni, mert hamar elszáll.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!