Elmaradt történet
Folyton válogatok… ez maradt örökül,
látom, ahogyan toporgok apám körül…
Fát vágott az erdőn, csak este jött haza.
Látszott, hogy fáradt, de sosem volt panasza.
Aprócska voltam, ki csüngött a nyakában,
ajándéka lapult a táska aljában.
Nem vásárfia, csak egyszerű valami,
de mesélt róla, s én szerettem hallani.
Egyszer elaludtam, nem győztem kivárni.
Reggel az első volt, meg kell azt találni…
Semmi. Meglepődtem. Ilyen nincs, nem lehet!
Megcsipkedtem s kértem a történetemet.
– Hoztam! El nem felejteném!
– De nincsen benne más, csak egy darab kenyér!
– Kenyér. De milyen kenyér? Ez madárlátta!
– Mitől más ez? – nevettem apámra.
– Majd megmutatom – mondta s ment a dolgára.
– Ezt csak azért vitte,
hogy a madár lássa? –
Az íze füstre, hagymára,
szalonnára emlékeztetett…
s én vártam, vártam a történetet.
Talán két év telt el, mikor vele mentem.
Figyeltem, hogy tesz-vesz, néha segíthettem.
Hallgattam madárdalt, gallyakat égettünk.
Majd hívott apám. – Most már ebédeljünk!
Anyám csomagolt. Külön neki és nekem.
Talán úgy gondolta, hogy azt meg nem eszem,
amit apám. Bicskával szalonna, hagyma.
Ó, dehogynem! Ízlett a munkám jutalma!
Akkor ott eszembe jutott az a kenyér!
Az a furcsa, madárlátta. Ez a színtér,
az elmaradt történet… íze a számban.
Látod, nem felejtem? Ma is rátaláltam!
Apám emlékére
Boldog , szép gyermekkorodró írtál és édesapád at nagyon szeretted, csak akkor ömlik ilyen szeretettel a szó. Szinte ringató.
Szeretettel gratulálok, Zsófi.
Nagyon emberi, meleg szavakkal, gratulálok
Szeretettel Ilona
Kedves Ilona! Már olvastam e szép emlékekkel teli versedet.
Szeretettel gratulálok itt is.
M.(l)
Kedves Ica!
Nagyon szép, megható vers édesapádra emlékezve!
Szívből gratulálok!
Szeretettel: Marika(f)
Gyönyörű szép, megható történet. Gratulálok a vershez! Témája melegíti a lelket. :]
Kedves Icu! Meghatóan szép. sok emléket felidéznek szívhez szóló soraid, egyben igen tanulságos. Szeretettel olvastalak. Éva(f)
Kedves Ilona! Szívből gratulálok kedves versedhez! Éva(f)