Ébredés

Ébredés

Sütkérezünk az ábrándok lakhelyén,
könnyű az álom, oly nehéz az ébredés,
ha gyorsabban növekszik a messzeség.
Reggel a föld friss fenyőillattal lesz tele,
majd hidat emel a fény a pocsolya fölé,
és párolog a csönd és párolog a sötét.

“Ébredés” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Kedves Zsuzsa!
    Örülök, hogy olvastál!
    Szeretem röviden kikfejezni a gondolataima, érzéseimet.
    Ez valóban csak egy kis lírai szösszenet.
    Szeretettel
    Ica

  2. Pár sorban is lehet tartalmasat, szépet írni – igen, a fény mindig győzedelmeskedik a sötét erők felett, csak idő kérdése (és, hogy nekünk mennyi van még hátra…
    Szeretettel olvastalak. Rózsa

  3. Kedves Ica! Örömmel olvastam soraidat, gratulálok szeretettel: Klári(f)

  4. Kedves Ica!
    Nagyon szép gondolatok, nagyszerű versben!
    Szeretettel olvastam, szívből gratulálok költeményedhez!(l)(f)

    Margit

  5. Kellemes, kedves ébredésed örömmel olvastam. Nagyon hangulatos volt.

    Szeretettel: Rita(f)

  6. Kedves Ica!
    Gratulálok remek versedhez. "Könnyű az álom, oly nehéz az
    ébredés", így igaz!
    (l)

Szólj hozzá!