Bor és szerelem
Hideg téli estén meleg, csendes szobában,
duruzsoló kályha mellett, meghitt félhomályban,
az édes élet lágyan, vörös bársonyruhában
nemes csókot lehel a múló ősz homlokára.
Asztalon virág, bor s mögötte örök szerelem,
az ablakon túl fagyos és kietlen végtelen.
Kezed kezemben, az ajkad lángoló ékszerem,
és ékesen poharat nyújt felém a végzetem.
Köszönöm nektek. ❤
Tetszett a versed!(f)
Köszönöm kedves Magdi! (f)
Kedves Enikő!
Szeretettel gratulálok, szép versedhez.
Magdi