Kicsinyeknek

Kicsinyeknek

Pici kutya, kis cica, Peti pajtás jer ide.
Fussunk gyorsan a rétre, tarka virágszőnyegre.
Három lépés előre, kibukkant egy őzike.
Nagy szemével ránk tekint, aztán bebújik megint.

Ejnye-bejnye barátom, nagy baj van itt úgy látom.
Annyi fajta lepke száll, hogy meg sem számolhatnád.
Egy, kettő, három, négy, a többit csak hagyjuk még.
Gyere-gyere izibe, had menjünk az erdőbe.

Nicsak mennyi a gomba, rakjuk be kosarunkba.
Amott pedig berkenye, leszedem a zsebembe.
Mogyoró is csüng a fán, rázzuk csak le szaporán.
Tele lett a kalapom, egy párat majd bekapunk.

Nézzük meg a patakot, hátha látunk halat ott.
Látod, ott egy felugrott, kapjuk elő a botot.
Feszítsük a hálónkat, hátha abba beakad.
Telve van már mindenünk, így jobb ha hazamegyünk.

Siess kicsi barátom, sok a felhő, megázunk.
Nagyot csattan, villámlik, kapd elő a kabátot.
Kipi-kopi szemereg, aztán szépen elered.
Sebaj drága Petikém, éppen haza értem én.

Te is szépen gyere be, ülj ide az ölembe.
Mondok neked egy mesét, ezt úgysem hallottad még.
Hetedhét országon túl, ott ahol a röfi túr,
Alighogy ezt kimondom, kicsi csöppség már horkol…