Emberismeret

Emberismeret

(Ha bárki hasonlóságot vélne felfedezni
önnön magával, az csak a véletlen műve lehet.)

Mocskos a szád,
mint disznónak az ólban,
nem lennék bögöly sem óladban,
sajnálnád tőlem a vályúra ragadt löttyöt,
irigységed hatalmas méreteket öltött,
nem osztoztál játékon soha sem,
ez meglátszik modorodon,
mindent csak magadnak gyűjtesz,
a többieknek ugyan minek.

Nem zavar, ha értetlenül néznek,
vezérként kolompolsz
és egyfolytában bégetsz,
néhányan követnek,
kik előnyt remélnek,
eláraszt téged az utálat árja,
de te fittyet hányva teszed a dolgod
és tiporsz sárba megannyi sorsot.

De minden gonosznak letelik majd,
egyenes hátad meggörbül egyszer
és rádöbbensz, kár volt pörölnöd,
fölösleges volt mérgesen röfögnöd,
inkább szerettél volna szeretettel,
áldanák a neved most örömmel,
de így csak megvetnek és sajnálnak téged,
talán Isten majd megbocsájt néked.