Sinek között…

Sinek között!

(József Attila emlékére)

Sinek között, elmerengve,
mi volt az élet, ebben a
szomorú, kasztrendszerben.

Gondolataimmal tápláltam
az éhező népet, kik áhitattal
fogadták, lelki üdvösségnek

Kivetettek, nem hajoltam meg,
nekem csak egy Úr van !
aki most befogad engemet.

Bocsás meg nekem, Istenem !
Már nem tudom mit cselekszem,
A végzet szánt erre engem.

Sinek között,érzem a füst szagát,
hallom a rohanó kerekeket
már nem félek, Isten veletek !…..

Ágoston Tibor

“Sinek között…” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Babu !

    Ismeretlen lelki fájdalma késztette arra, amit senki nem értett
    Szeretettel köszönöm jóleső szavaidat.
    ölel Tibor

  2. Kedves Rita !

    Szeretem költeményeit,köszönöm,hogy olvastad
    Szeretettel TIbor

  3. Kedves Rózsa !

    Nehéz volt abban a világban amit olyan sokszor emlegetett
    Köszönöm,hogy olvastad
    Tibor

  4. Drága Tibi!
    Csodás sorokba szedted az öngyilkosság körülményeit!
    Senki nem értette meg s a hányatott élet elérte a végszakaszt a sínpárok között.|)
    Szeretettel olvastam és meghajolok soraid előtt!(l)
    Olellek….Babu(f)

  5. Kedves Tibor!

    Szomorú élet és tragikus vég. Szépen megírtad.

    Szeretettel: Rita:]

  6. …hogy így volt-e vagy sem, arra talán nincs bizonyosság. Szeretném hinni, hogy csak hatalmas lelke kalandozott el a zakatoló sínek érdekes, messzire futó világában, és már nem tudta érzékelni rá leselkedő veszélyt. Ezt, AKAROM HINNI! Különben nagyon fáj.
    Nagyon szépen, meghatóan emlékeztél meg a mi Attilánkról.
    Köszönöm. Rózsa

Szólj hozzá!