Imám

Imám

Hozzád szól imám,
mert nincs istenem,
csak te vagy nekem,
hallgasd meg könyörgésem
ha a porból felkiáltok,
hallgass meg akkor is,
ha már néma vagyok,
ha háladalom más
szavába vegyül, vagy ha
elfelejted dalom,
s másét dúdolod,
Add, hogy ajkamra
más név hangot sose hozzon,
Bocsásd meg minden léptemet
mit nem feléd tettem,
minden rosszul adott csókot
bocsásd meg nekem.
Csak rajtad áll,
hogy te maradj istenem.
márc.28.’74.

“Imám” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves mindenki!!Azt nézzétek,hogy ezeket a verseket 1974-ben írtam! Nagyon sajnálom,hogy a múzsám nincs már 3 éve ,biztos tiltakozna a közzététel ellen!

  2. Kedves Googie!

    Az Isten az imádatot magának tartja fenn. Az embert nem szabad imádnunk, viszont szeretnünk, tisztelnünk, becsülnünk igen. Ez elég is neki, az imádat csak önteltté teszi.

    Szeretettel: Rita:]

  3. Az első versed, ami nekem nem jön be. Sem a téma, sem annak megvalósítása és a szó szerinti értelmezésben is kibicsaklottam.
    (f)

Szólj hozzá!