Elmúlás

Elmúlás

Elszálltak a napok, évek
tovatűntek, mint egy álom.
Én meg csak azon tűnődöm
hová lettél ifjúságom?

Mintha nem régen lett volna,
hogy az iskolába mentem.
Bizony be kell azt ismerjem,
először nem volt kedvencem.

Később bizony megszerettem
főleg a könyvek illatát,
rabjuk lettem én örökre
átéltem velük sok csodát.

Évek múlva megismertem
oly sok bánat okozóját
mikor az első szerelem
kínja a szívem járta át.

Persze megtaláltam én is
kit az igazinak véltem
hófehér ruhában álltam
nem is hittem, hogy átéltem.

Mikor megszületett fiam
az az érzés járt át engem
tudtam, hogy ez a kis ember
lesz már számomra a minden.

Túl vagyok életem delén
nem tudom mit hoz még nekem
már csak remélni tudom azt,
hogy boldog leszek öregen.

Ha pedig majd az út vége
eljön számomra egy napon
nem bánok meg majd semmit sem
ha e világot elhagyom.

“Elmúlás” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Katka! Kívánom életed további részében is
    legyél nagyon boldog. Szép versed szeretettel olvastam.
    Mária(l)

  2. Katka kedves, remekművet írtál nagyon lélekbehatoló lett. Öröm, hogy olvashattam.
    Bizony nagy igazságod vagyon a megállapításaiddal.
    Poétaöleléssel, tisztelettel, kalapemeléssel: csak gratulálni tudok!
    Üdv/Feri

  3. Igen Katám, ha értelmesen, hasznosan, szeretettel telve éljük az életünk, és soha nem ártunk másoknak, (ha, mégis előfordul, azt belátjuk, és és megbánva igyekszünk jóvá tenni,) akkor biztos elégedett, örömteli lesz az öregkorod is. Ezért fontos, hogy mindig tiszta legyen a lelkiismeretünk, de közben próbáljuk úgy irányítani életünket, hogy azt tudjuk tenni, ami nekünk kellemes, és igazi örömöt okoz. Senkiért, és semmiért nem érdemes erőn felüli áldozatot hozni, mert az visszaüt az életben.
    Szeretettel olvastam visszaemlékező, és töprenkedő soraidat. Ölellek. Rózsa

  4. Kedves Kitti!
    Valóban igazad van! Azt csak elképzelni tudom, vajon mi lesz évtized múlva. Legalább is remélem van még annyi időm.
    Köszönöm, hogy olvastad. Örültem látogatásodnak.

  5. Kedves Katka! Életsors a kisgyermekkortól mostanáig a versed. Bár még messze a vég, ( úgy legyen!) de tudni mit érez, gondol, kíván ott az ember, hát bizony azt innen nem lehet megjósolni. Kedveltem azért a versed, tetszik.
    (f)

  6. Kedves Katka!
    Gratulálok szép versedhez! Őszinte szívvel kívánom, hogy boldog legyél, túl az életed delén is!
    Szeretettel: Marika(l)

Szólj hozzá!