Nézd a kék eget
Nézd a kék eget és ne törődj semmivel,
Hiszen most éppen nincs is dolgod senkivel.
Kacagj rendíthetetlen és mindig nevess,
Gondtalanul, örökkön-örökké szeress!
Hagyd most másra a búskomor valóságot,
Örülj, zavard össze a komor világot!
Hagyd el a pénz hajhászását magad mögött,
Csak az Érzéssel törődj mindenekfölött!
Hagyd az ésszerűséget egy pillanatra,
Bátran pihenj meg egy órás szusszanatra.
Rúgd le a cipőd és lépj a nyári rétre
Ne hallgass semmilyen kósza szóbeszédre!
Vess ki most magadból minden komor érzést
Semmiért se hagyd abba a fütyörészést!
Fütyülj a világra, a gondra-bánatra,
Ne is gondolj a savanyú búbánatra!
Élj, örülj, ropjál örömtáncot és kacagj,
Mindenhol és mindenkivel csakis vígadj!
Adj a világnak cuppanós, vidám csókot
Hogy mindenki élvezhesse a te csókod.
Drága Feri!
Jó hangulatot áraszt versed, mely nagyon is kell ezekben a borús időkben…de, a valóságról sem szabad elfeledkezni, mert akkor könnyelművé válhatunk. Nem ölelkezhetünk, csókolózhatunk kedvesünkkel, csak ha már egy család vagyunk. A bezártság, a karantén, gátat szab ösztöneinknek, vágyainknak. Most vissza kell fognunk magunkat! Ha, túl leszünk ezen a nehéz időszakon, megölelhetjük az egész világot, de addig csak szavakban, vagy virtuálisan. Szeretettel olvastam vidám, biztatónak szánt versedet. Ölellek (csak gondolatban) Rózsa
Kedves, vidám, életörömöt sugárzó versed örömmel és szeretettel olvastam.
Szeretettel: Rita:]