MÉG EGY TŰZ
II.
Szükségem van még egy tűzre,
Melyet én rakok meg,
Minden szennyet elégetek,
Várja a környezet.
Ami fontos, mind megmarad,
Nem dobom a tűzre,
Közben én is meg melegszem,
S lefekszem a fűre.
Csak amit én nem használok,
Azt vetem a lángba,
A rossz versek oda valók:
Senki nem olvassa.
Tűzre dobom, hadd lobogjon,
Az neki a sorsa,
A sok időt elhasználtam,
Lobogjon a lángja!
A nagy tüzet meg kell rakni,
Égjen, ami nem kell,
S ha a szemét mind elhamvad,
Mi lesz a lélekkel?
Tűzre dobom bűneimet
Magas lesz a lángjuk,
Ha megszabadulok tőlük:
Mi marad utánuk?
Tiszta lélek, magas erkölcs,
És a szép emberség,
Hívő ember él majd tovább:
A bűnöm mind elég!
.