Csak egy tánc… /Farkas Viola emlékére/

Csak egy tánc…
/Farkas Viola emlékére/

Az élet, csak egy tánc…
hosszú évek apró lépései,
taps, mosoly, kacagás…
vágyva vágyott siker.
Csendes, szerény napok sora,
alázattal teli álomvilág csupán.
S ha fáj a csont, sír a lélek,
a hófehér papírra karcolt sorok
rólad mesélnek,
és a mosoly arcodra hímezve
örökre megmarad…!

“Csak egy tánc… /Farkas Viola emlékére/” bejegyzéshez 30 hozzászólás

  1. Drága Viola! Nyugodj békében, de köztünk maradsz verseiddel!

  2. Köszönöm mindenkinek aki olvasta ezt a néhány sort. Viola bennünk tovább él, örökre! (f)

  3. Fájdalmasan szép vers a mindig vidám, táncos-lábú, örökifjú Violáról. Nyugodjék békében! (f)(f)(f)

  4. Drága Józsi!
    Szomorú, hogy búcsúra sajdul újra a szív, és most Violára emlékezve, hát persze, hogy a tánc az, ami először eszünkbe jut róla. Imádta és boldog volt, hálás a tapsokért, amiket kapott, ezért táncolt a lelke is. Most eltáncolt tőlünk, remélem boldog tánctermet ad neki a másvilág.
    Gyönyörű verset írtál! :'(

  5. Kedves Józsi!

    Ezt nagyon eltaláltad, amíg versedet olvastam, végig Viola mosolygott rám. Annyira ott él a sorokban, hogy könnyeket csalt a szemembe.

    Drága Viola, legyen békés, nyugodalmas álmod! (l)(f)

    Szeretettel,
    Ida

  6. Köszönöm mindenkinek, aki olvasta ezt a néhány sort. Violát 2008 óta ismertem személyesen is.
    Sokszor találkoztunk, szinte minden magazinos rendezvényen is részt vett. Tele volt energiával, és mindig szeretetet adott.
    Elviselte nem könnyű élete megpróbáltatásait. Emléke örökké élni fog bennem. (f)

Szólj hozzá!