Vígasztaló

Vigasztaló…

Megdermedt lelkemet
a zene szárnyain
feléd repítem.
Csak így jutok hozzád,
mert várjuk a pillanatot.
A dallamok emelnek,
a remények hevítenek,
a vigaszom csak tied,
derűdért reménykedek.
Könnyeidet letörlöm,
mosolyodat dicsérem,
hallgatom hangod, éneked,
ez oly jó nekem, neked.
Elmondod bánatod,
őszintén fájlalom,
a lelkem átölel,
félelmed elröppen.
Örömöd erőt ad
neked, s nekem,
életed ezek után,
vidámabb legyen!

“Vígasztaló” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. "Örömöd erőt ad
    neked, s nekem,
    életed ezek után,
    vidámabb legyen!"

    Szeretettel: Rita:]

Szólj hozzá!