Fonott kalács

Összes megtekintés: 91 

Fonott kalács

befont mindent a hajnal ködkeze
már kelnek is a kigyúrt részletek
teli a helység minden szöglete
formátlanul is tökéletesek

könnyeden hint rá lisztet még a pék
tenyerén nyúlik ragacsos kovász
jár föl-alá de ez nem sétatér
muszáj-dolog csak ritkán megszokás

átfogják egymást puha darabok
végeiknél majd mind összeérnek
a háromágú sodort fonatok

tepsiben még sápadt-fehérek
tűzhely-melegben mind kifényesül
s mosolygós lesz mikorra kisül

2020.04.11.

“Fonott kalács” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Pilla!
    Örülök, hogy felelevenedtek a nagymamáddal kapcsolatos emlékeid.
    Köszönöm az elemzésed és a javalatod 🙂
    Szeretettel: Éva

  2. Gyönyörűséges és étvágygerjesztő sorok, szép(nem teljes) szonett született az (ünnepi ), máskor mindennapi kalács témájából.
    Szeretettel olvastalak. Rózsa

  3. Kedves Éva, nagymamámnál is sokszor volt "sétatér" a konyha. Köszönöm, hogy szép verseddel emlékeket idéztél fel bennem.
    Ez a 4+4 és 3+3 megoldás is tetszik, elképzelek hozzá 2+2 és 1+1 sort, aztán…. íme, ki is sült a finom, foszlós bélű kalács.

    Szeretettel:
    Pilla

Szólj hozzá!