Nagyjaink
A rakodópart alsó szélén ültem és néztem, hogy úszik el a dinnyehéj,
eszembe jut József Attila, nagy költőink közt a rejtély.
Itthon vagyok és ha néha elém térdepel egy-egy bokor, Radnóti Miklós lesz, ki elém jön majd egy nyári alkonyon.
“Harang csendül, ének zendül messze száll a hálaének” Ady Endre szavaival, Isten dicső kisdedének.
“Még kér a nép most adjatok neki,” Petőfi a nép nevében ezt kéri.
Jogot kér, emberjogot a népnek!
Jogtalanság szerinte a legrútabb bélyeg.
Ha a nagyvilágon e kívül nem lesz számodra hely, Vörösmarty Mihály Szózatban mondja el.
Egy jobb kort kér és az majd jönni fog, sors keze legyen örökké áldott.
“Egy, csak egy legény van talpon a vidéken”, Arany János Toldiját idézem. De az az EGY szedje össze MINDET, hogy szabad legyen újra a magyar nemzet!!