KI ISMER ENNÉL SZOMORÚBBAT?
Megrendeltem virágkoszorúmat
– amíg a szorgos kezek sírt ásnak -,
hogy ne legyen baja ezzel másnak.
Mondd, ki ismer ennél szomorúbbat?
Magányosságom magában mulat,
míg kertemben rigó etet rigót,
s közelinek hiszek távolodót.
Mondd, ki ismer ennél szomorúbbat?
Ma valaki megint belém rúghat
– évődik kiszolgáltatottságom,
pedig már rég békességre vágyom.
Mondd, ki ismer ennél szomorúbbat?
Eszem nagy változás után kutat
– pedig még a kicsinek sincs jele -,
az idő kudarccal telis-tele.
Mondd, ki ismer ennél szomorúbbat?
Ma fölforgattam jelent és múltat,
hátha találok valami vigaszt,
de amire leltem, visszariaszt.
Mondd, te ismersz ennél szomorúbbat?