MAGAMRÓL

MAGAMRÓL

Kiszámítható vagyok, és átlagos
Szürke kis egér – néha bánatos
Ám, szavam szivárvány színben ragyog
Büszkén vállalom, azt, aki vagyok
Hisz mindenki nem lehet aranyból,
de a legjavát nyújtom magamból
Csupán jóságot osztok szerteszét,
amiben lelkem lángja benne ég.

Van, ki rám fogja: ez egy ripacs!
Azoknak nem rémlik a szelíd pipacs,
csak a gőgösen tövises rózsa,
mely a természetem\’ brillírozza
Igyekszem feltörni kemény földről,
e poros, szürke, amorf tömbből
Süvítő széllel messzire szállok,
fel, a magasba, hol többet látok.

Naiv vagyok és romantikus,
akit gyengéd szíve visszahúz
Mélyen gondolkodom e világon:
Fantázia nélkül oly silány az álom
Kell a mese, hogy mindezt kibírjam,
ha már egy váll nincs, amin kisírjam,
mindennapi gondom, és bánatom,
hogy magam maradtam – fájlalom.

De, így is küzdök, és harcolok
A “lecke” elől el soha nem futok.
Sugárkoszorú veszi körül fejem
Ez a reményem, s a mély hitem,
amitől több leszek, mint sok más
Szuper erőt nyújt, és ez csodás…
Így élek kis-emberként, szerényen
Megdolgozom sorsomért keményen.

Szeretem magam, szeretem az életet
Ajándék, hogy ezen a földön élhetek.

Eger,2020. április 18. F.R.Vadvirág

“MAGAMRÓL” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Drága Rózsa!
    Egy a lényeg és talán ez a legfontosabb az életben, hogy képesek legyünk szeretni önmagunkat, örüljünk az életnek…
    Kiváló soraidhoz szeretettel gratulálok: Klári(l)

  2. "Szeretem magam, szeretem az életet
    Ajándék, hogy ezen a földön élhetek."

    Ez fontos, nagyon fontos, hogy az ember szeresse magát és örülni tudjon az életnek.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!