Pipám füstje
Szintai Kati: Pipás c. festménye alapján
Ahogy tajtékos pipám füstje gomolyog,
Úgy arcomon egy mosoly somolyog.
Nézem a lassan pergő éveket,
Immár értékelem az életemet.
Van két nagy fiam és egy szép lányom,
Álmom még egyszer őket együtt látnom.
Unokából összesen nyolcnál tartok
Édes kis csacsogó gyerekarcok.
New York, Marseille, Boston,
Ezerfelé esett szét a családom.
Nagy-néha telefonon hívnak
Kiveszett belőlük a magyar írmag.
Az asszony rég átköltözött odaátra,
Sajnos egyedül hagyott a nagyvilágra.
Nézem a pipám füstjét gomolyogni
Néha még jól esik mosolyogni.
Várom, hogy jöjjön a végső órám,
Hogy feladják az utolsó kenetet énrám.
Addig is pipám füstje körbe ölel,
Érzem a véget, a boldog halál közel.
T. Tamás Ferenc, 2018. aug.
Hű, ez a pipás festmény nagyszerű! És a költőt is dicséret illeti, hogy írt róla 🙂
Csak gratulálni tudok. 🙂 És micsoda kép! Remek.
A kép megtekinthető itt:
http://osfalkoz.tferi.hu/szintaikati_pipas.jpg
Kár, hogy nem látom a képet. A vers tetszik nagyon. Grat! (f)