Hold egy rab felett

Hold egy rab felett

..már este volt, mikor a rab
a Holdra bámult rácson át.
Karja érte nyúlt,… kis darab,…
sárga,… szüremlő,… húsz karát…
Pont ma, kerek arcra váltott,
mint égi, pénzverdés medál.
A rab leste, mint csak állt ott,
-Szökésre bíztatja, netán…?
E fény hamis volt, tudta már,
a Hold csak hideg kődarab,
s az a hamiskás fénysugár,
azért oly szép, mert süt a Nap!
A Holdnak semmi, semmi fénye,
csak lopott kincse az a Fény!
S mégis úgy égett szívébe,
(ma este)
mint égből alászállt Remény!

2019.02.09

“Hold egy rab felett” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. "A Holdnak semmi, semmi fénye,
    csak lopott kincse az a Fény!
    S mégis úgy égett szívébe,
    (ma este)
    mint égből alászállt Remény!"

    Tetszéssel olvastam: Rita:]

Szólj hozzá!