Káprázat
Hunyt szemmel még emlékezem,
bolyongok kábán egy álomképben,
ahol semmivé halványult az élet.
Az álom vallatott a rebbenő éjben,
mi boldogított, miért fájt az élet?
Keresztet ácsolt a bűn, a félelem,
a holt egészben ott volt a törmelék,
amit most láttam, színes palástban
semmi más, csak káprázat csupán.
Álom szirtjeit a végtelen beszegte
s váratlanul rám rontott a hajnal.
Virágzó cseresznyefák ágain szél
kuporgott, a rezzenéstelen csend
kíváncsian bámult be ablakomon.
Köszönöm Marika drága!:]
Szeretettel
Ica
Drága Ica(l)!Szépséges versednél szeretetem hagyom.
Mária
Köszönöm a gratulációkat kedves Magdi.Éva!(l)
Szeretettel
Ica
Kedves Ica!
Micsoda színes változatos az álmod! És az ébredés is csodás.
Gratulálok!
Szeretettel: Éva
Kedves Ica!
Kaprázatosan szép a versed.
Sok szeretettel gratulálok,
Magdi
Köszönöm kedves Margit a gratulációdat.
Szeretettel:](f)
Ica
Köszönöm, hogy olvastad és nem hagytad szó nélkül.:]
Szeretettel
Ica
Drága Icu!
Köszönöm szépen.(l)
Ölelésem
Ica
[color=#3300ff]
Kedves Ica
Szomorúságában is nagyon szép vers!
Szeretettel gratulálok!
Margit
(l)
[/color]
"Álom szirtjeit a végtelen beszegte
s váratlanul rám rontott a hajnal."
Szeretettel olvastam szomorúságában is szép versed.
Szeretettel: Rita(f)
Káprázatos!
Szeretettel gratulálok, drága Icám!
Ölellek: Icu(f)