Könnyeimmel rajzoltalak

Könnyeimmel rajzoltalak

Annnyiszor elképzeltelek
te meg sem született gyemek
Esténként érted imádkoztam
hogy édesanyád lehessek
Magamhoz szorítottalak
pedig ott sem voltál, lehet
a távolban valahol értem
sírtál-Vágytalak, annyira
vártalak, hogy karjaimban
tartsalak, az élet nekünk
más utat tartogat.De ne félj
én így is látom képzeletben
picinyke arcodat,s a homokba
nem lépdelt lábnyomaidat
Könnyeimmel rajzoltalak
szívemben, magamnak.

Kondoros 2020 május 3 Oláh Péterné Jantyik. Tudom sokan vágytak,vágynak erre a szóra,hogy valaki azt mondja nekik Anya.Nekik írtam.

“Könnyeimmel rajzoltalak” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Erzsike!

    Meghatóan szép a versed, valahogy nem jól működnek a dolgok, van ki elutasitja, van aki mindent oda adna, hogy anya lehessen,
    de nem kapja meg, van aki megkapja, boldog anya lehet, de elveszik tőle az égiek.
    Sok szeretettel,
    Magdi.

  2. Kedves Erzsike!

    Nem igazán értettem, hiszen tudom, hogy vannak gyermekeid, de mikor elolvastam, hogy olyanok "nevében" írtad, akiknek nem lehet gyermeke, már egyértelművé váltak soraid. Így igaz. Van, akinek lehetne, de nem kell, más meg szeretne, de nem lehet. Viszont vannak olyanok is, akik szerettek volna és meg is kapták ezt az élményt, hogy szülőkké válhassanak.

    Szeretettel: Rita(f)

  3. Erzsike! Komoly mondanivaló, meghatóan szép sorokban. Szeretettel gratulálok! Róluk is meg kell emlékezni! Éva

  4. Kedves Erzsike!
    Már a cím is nagyon szívbe markoló: "könnyeimmel rajzoltalak"
    Nagyon szép vers! Gratulálok!
    Szeretettel: Marika(l)

Szólj hozzá!