SZÉTOSZLÓ ÁRNYAK

SZÉTOSZLÓ ÁRNYAK

Vaksötét árnyak rám feszülnek,
és gonoszul tépázzák hajam
Nem fájhat emlékem, egy sem,
csak, ha \”feladom\” magam.
Nem hagyok egérutat nékik
hiába megy vérre a harc
Lelkemet jó-erények védik
Így, nem törhet össze kudarc
Álmodom egy szebb világról,
arról, hogy itt vagy velem
Szívünk oly csodásan lángol,
hisz több ez, mint szerelem
Átitat, eláraszt tűz- fénye,
és a magasló égig repít
Bús hangulatomnak vége,
a szép remény átmelegít.

Eger,2020.április 24. F.R.Vadvirág

“SZÉTOSZLÓ ÁRNYAK” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!