Kacsa – csa

Összes megtekintés: 53 

Kacsa – csa

Kerek tónak nedves partján
este össze jönnek,
jó barátok innen onnan,
ezrek üdvözölnek,
Ha felsüt a holdvilág,
s kerek képe ragyog,
vízi világ buliba kezd,
ropják kicsik nagyok.

Jön a béka peckesen
nagyokat ugrálva,
utána a vízipók,
lábait kuszálva.
Hálójával beakadt
a vízi hínárba,
sok a lába, s túl hosszú,
nem jó a csárdásra.

Vízisikló tekereg
hamisan pislogva,
csak ő tudja nem evett,
hol egy vízibolha?
Összeáll a zenekar
a tücskök népéből,
János bogár világít
aranyló fényéből.

Tücsök banda hegedül
béka kuruttyolgat,
vízi világ szimfónia
kelti fel a holdat.
Tányérképe mosolyog
e kedves látványra,
s küldi ezüst csóváját,
a vigadó világra.

Kacsanépség körbe áll
fejüket felszegve,
szárnyakat feszesre,
ütemre lépkedve.
Ismeri mindenki,
ritmusára tapsol,
ez itt a kacsa tánc,
táncoljunk – ropjuk hát,
soha nem jő agg kor.

Cobblah Ilona

“Kacsa – csa” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kitti kedves , mivel dolgoztam gyerekekkel, van néhány versikém, amit soha nem tettem fel… hát most került rá a sor…
    köszönöm az olvasást, s véleményed…
    Szeretettel Ilona(l)

  2. Remek csárdás a vízi világban, csoda-mulatságos képekkel, vidáman, jó kedvvel. Pompás ez a vers, nagyon tetszett az üde hangulata is. (f)

Szólj hozzá!