Margitszigeten

Megosztás Nyomtatás 187 megtekintés 7 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:
Margitszigeten

Keserű a város, varjak a Margitszigeten,
kormos lesz tőlük az ég így tavasz idején.
Gőzölög a rét, füstöt zabál sok virág, a fű.
Titkos szárnypróbálgatás, séta vagy futás,
eltaposná a szennyet minden egyes láb .
Molypille leng, vírus, naftalin szagú halál,
mintha zavart lenne már a bezárt ember,
szeme szomorú, lelke távoli s oly idegen.
Örökös lihegésben rohannak néma percek,
a szennyből mindegy, több vagy kevesebb
ki tudja (senki) a lét még meddig fojtogat.
A hold ott van a helyén, gyászolja kormos
rongyát a város, de mellé fekszik a hajnal,
és a réten visszaverődő fényben felkacag.

“Margitszigeten” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  2. "A hold ott van a helyén, gyászolja kormos
    rongyát a város, de mellé fekszik a hajnal,
    és a réten visszaverődő fényben felkacag."-Szeretettel, gratulálok versedhez: Maria

  3. Drága [b]Klári, Rita, Margit, Kitti[/b]

    Ifjúságom hosszú évei Budapesthez kötnek. Együtt érzek bármi történik a fővárosban. A Margitsziget a szívem csücske.(f)
    Köszönöm, hogy elolvastátok a versemet.
    Szeretettel
    Ica

  4. …"A hold ott van a helyén, gyászolja kormos
    rongyát a város, de mellé fekszik a hajnal,
    és a réten visszaverődő fényben felkacag."
    (l)(f)

  5. [color=#33ff33]
    Kedves Ica!
    Reméljük hamar eljön az idő,hogy újra teljes szépségében csodálhatjuk!
    Szeretetet olvastam remek versedet!
    Margit(l)
    [/color]

  6. Kedves Ica!

    Nagyon szeretem a szigetet, már alig várom, hogy mehessek.

    Szeretettel: Rita(f)

  7. Még ott van nekünk abban a "visszaverődő fényben" a változás, változtatás lehetősége.
    Szeretettel gratulálok remek soraidhoz:
    Klári(f)

Szólj hozzá!