Vasútnál

Összes megtekintés: 38 

Vasútnál

Az árok mentén líciumbokrok,
megül rajtuk a por,
s a vasúti talpfák
vastag olajszaga.
Vonat indul vagy áll meg valahol,
s a fémek nyikkanását
képzeli hozzá a ki tudja,
hányadik érzék.
A súrlódástól forró lég
megemeli a síneket,
lebegnek, ameddig ellát a szem.
Apró kövek görögnek
a töltés oldalából
a nagyra nőtt disznóparéjok
közé. A gyomok keserű-édes
szaga egy földhöz lapuló alakot
sejtet a sínek mellett,
aztán a síneken is.
Most értettem csak meg,
hogy ez másképp
nem is történhetett volna.

“Vasútnál” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!