Egy út

Egy út

Lám papa, és lám mami,
Tudom, nem tegnap jártam itt,
Átszakadt, ami átszakította
Szívemet, rajta egy tábla: NYÍLT.

Lám megint egy üres éjszaka.
Képek csúsznak a csukott szemem elött.
Várok, én akarnám! Csak rád várok,
Mint szellő a forró éjszakán.

És lám, megérkeztem.
Egy kényelmes kanapénak érzem
Minden percét. Csak fetrengek,
S ez világítja ködös elmém.

2020.04.14.
Székesfehérvár.

“Egy út” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!