Zenél a tenger

Összes megtekintés: 93 

Zenél a tenger

Hullámok szárnyán dallamok szállnak,
köveknek csapódva ritmussá válnak,
árnyék, és fény, táncoló páros,
dübörgő tajték gyöngyberakásos,
morajló hangon akkordot játszik,
szerelmes szív remélni látszik,
búgó-zúgó, kacagó hangok,
örökké tartó titáni harcok,
sikolyok hangját hozza a szél,
egy végtelen melódia életre kél.

2018.

“Zenél a tenger” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. [color=#330099]
    [b]Kedves Rózsa,Marika,Szaip Marika,és Évike![/b]
    Örülök,hogy elnyerte tetszéseteket versem!
    Én mindig csak álmodozok róla,hogy egyszer meg látom a tengert,de lehet,hogy ez örökre álom marad!
    Szeretettel ölellek benneteket!
    Margit(l)
    [/color]

  2. Drága Margitka!Szépen írtál a tengerről, remek verset.
    Szeretem a tengert, sok helyütt láttam már, utaztam
    szárnyashajón, komphajón. Idén elmarad, így verseden
    keresztül hallottam a tengerhangját.
    Ölelésem: Mari(f)

  3. Szépen, érzékletesen daloltad meg a tengert, látni és hallani lehetett csodálatos hullámait, és a szikláról visszaverődő hangját. Szívből gratulálok. Rózsa

  4. Nagyon szép!

    Nagy tenger rajongó vagyok, most megelevenítetted bennem az emlékeimet.

    Gratulálok!(f)

    Lajos

  5. Szinte gyöngyözik előttem, ahogy a hullám fehér habfodrokká oszlik a sziklákon, majd morajlik…Tényleg megénekelted a tengert. Gratulálok! (f)

Szólj hozzá!