EMLÉKEK

Összes megtekintés: 97 

EMLÉKEK

Minden kedves érintés, édes csók, ölelés
Filmként pereg előttem, nincs menekülés
Belém vájta az idő, mint szobrász a vésővel
Lehetetlen feledni, éber éjjelenként jő el
Pihentető álomra hajtanám már a fejem,
de megjelenik bennem jó néhány szerelem
Azok jelentették, a legszebb emlékeimet
Velem maradtak s formálták múló éveimet
Egyik a szemem imádta, a másik a mosolyom
Nem volt egy sem az igazi, ma már jól tudom,
de amelyik szavától a mennyekbe repültem
Teljesen elbűvölt, és így csapdába kerültem
Sok örömet adott, s én mind viszonoztam azt
Életembe csempészte a szerelmes tavaszt
Így, ő lett a fontos, tiszta szívből szerettem
A vele töltött szép órákat sosem feledtem.
Házasság, majd gyermekek – ez a valóság
Tőlem a múlt perceit lassacskán ellopták
Csakis nekik éltem, a sok emlék nem kísért
Becsapott lettem, mint egy kifosztott elítélt…
Ezernyi boldog órát oly könnyedén feledtem
Nem is csodálom, hogy magányos nő lettem.
Nem szabadna a múltat feladni semmiért
Késő, ha abból tanulunk, ha nászunk véget ért
Előre mindezt tudni, persze sohasem lehet
Különben nem rontanánk el úgy az életet
Az a baj, hogy dönteni nincs több alkalom,
akkor, még nagy kérdés ez olyan fiatalon:
Melyik lesz az igazi, ki marad itt velünk?
Az élet már csak ilyen, gyakran tévedünk.
Most, hogy emlékezem, minden oly csodás
Hagyom, hogy ringasson engem az álmodás
Hagy szálljon a bánat, és a fájdalom vele!
Kicsit még szunnyadok, bár ébredni kellene.

Eger,2020. május 1. F.R. Vadvirág

“EMLÉKEK” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Szia Rózsa! 🙂

    Azt hiszem, mindannyian így vagyunk az emlékekkel. Utólag megszépülnek, ám amikor belevágunk valamibe, nem tudjuk, jól döntöttünk-e.
    Ettől válik izgalmassá az élet. Ha előre sejtenénk, mi következik, lemaradnánk értékes élményekről, mert nem mernénk belekezdeni semmibe.
    Ébredni mindig érdemes, de előtte álmodni is kell! 🙂 (f) (l)

    Szeretettel: Kankalin

  2. "Most, hogy emlékezem, minden oly csodás
    Hagyom, hogy ringasson engem az álmodás
    Hagy szálljon a bánat, és a fájdalom vele!
    Kicsit még szunnyadok, bár ébredni kellene."

    Szeretettel: Rita(f)

  3. Kedves Doki66!
    Köszönöm a szép verset, amivel soraimat megtisztelted,(megleptél vele, mert nem igazán vártam ettől a verstől ilyen hatást.) Örülök a jó kívánságnak, amiből sosem elég…főleg, már ebben a korban mikor sosem tudjuk, meddig él velünk (bennünk) a múzsa. Baráti öleléssel.Rózsa

  4. Több versed olvasva, boldogan szikrázom,
    mert volt egy pillanatom, amikor verseid emeltem a magasba,
    mely egy rózsa, lélegzet, drága szó és primula,
    félszavak, el nem mondott mondatok,
    szemhéjam alatt pillantásból font csokrok,
    álomba merült szírének, vágyak,
    engedd meg hogy sok sok kreatív kedvet kívánjak…
    Barátsággal
    Doki

Szólj hozzá!