jobb pitvaron
velem vagy
láb lógatva ülsz a szívemen
a jobb pitvaron
talpad alatt a billentyű dobol
a ritmus monoton
de ma túl nehéz minden
felkaplak fel a magasba doblak
és mikor leérkezel
tűsarkad a billentyűn átszalad
apró csend s te nem kérdezel
tűsarok… most mosolygok magamban
tűnődve hogy sosem láttam a lábadon
és most nem értem akkor mi
mi bennem itt ez a szúró fájdalom
Klári, Rita köszönöm! 🙂
Üdv.
Janus
Szeretettel olvastam.
Rita:]
Remek sorok!
Gratulálok szeretettel:
Klári