Madárka

Madárka

A csicsergő kis madarak,
mindig úgy meghatnak.
Csendes nyugalom varázsát,
tavaszi fuvallatot hoznak.
Ahány madár, annyiféle
hangon csicseregnek.
A hajnali ébredésnél
Zene a fülemnek!
Eszembe jut az a reggel,
amikor a sárban,törött szárnyú,
tehetetlen,kis rigót találtam.
Úgy pihegett szegényke,
szeme, félig le volt hunyva,
Szólítottam a páromat jöjjön,
Ő értett hozzá jobban.
Valóban ügyesebben vette kézbe,
gyengéden érintve,
A tört szárnyú kis madárkát,
nyomban kezelésbe vette.
Kis szárnyát,fa darabkához,
mint egy, sínbe tette,
majd gyengéden,szeretettel,
kis dobozva fektette.
Megitatta dédelgette napokig,
a szegény kis madárkát,
Igazi örömmel ápolta a drágát!
Én elnéztem őt, Isten milyen
embert adott nekem,
Minden napom hálával telt,
hogy enyém ,hogy szeretem!
A kis rigónk, szépen meggyógyult.
Már fent énekelt egy ágon.
Én rájöttem,hogy doktoránál,
Nincs jobb a világon!

“Madárka” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Lujzi!

    Ugyanúgy lehet pályázni, mint ahogy az egyéb írásaid is beküldöd, csak ott a fülnél a pályázati vers, vagy pályázati novellát kell megjelölni és akkor Józsi oda fogja feltenni. A tollforgatónál pedig erre kell hivatkozni, különben a sima versek, novellák közé kerül.

    Szeretettel: Rita(f)

  2. Nagyon köszönöm kedves soraitokat Rita,Alexandra, Kitty!
    Kedves Rita kérdezem tőled hogy lehet pályázni.Nehezen igazodom ,mit hogy kell csinálni .Egyedül élek,nagyon sok verset irtam most az utóbbi fél évben , meg két novellát.elég elfoglalt vagyok .2 művészkörben,és 2 énekkarban vagyok,azonkivól ugye 81 éves.most ez a vírus igen megviselt. szerettel : Lujzi

  3. Csupa lélek ez a vers Alojzia. Dicsérete a természet alkotta madárvilágnak, a jólelkű társnak, a gyógyulásnak és hálának ódája. Nagyon tetszett nekem, örömmel olvastam. (f)

Szólj hozzá!