Tégla percek
Bennem a szavak falként sorakoznak
kőporos emlékek sokasága
a rések között
olykor megbújik a pillanat
rám tekint: -keresi még önmagát
majd elkezd újra tovább állni
nem törődve a hátrahagyott romokkal
stabilan épül újra a szenvedés
míg végül
levegőtlenné válik a zokogás…
Kedves Éva!Igazán örülök,ha tetszett a versem. Köszönöm!(f)
Edina
Kedves Rita!
Igen, olykor a szavak így sorakoznak, épülni, és kifejeződni vágynak..köszönöm itt léted!(f)
Edina
Kedves Klári!
örülök,hogy a versemnél időztél..:)
Edina
Kedves Zsófi!
Örülök,hogy tetszett a versem,igen a pillanatokat meg kell ragadni..köszönöm,hogy olvastál.
Edina
Kedves Ica!
Köszönöm,hogy olvastál..Edina
Kedves Edina! Sokatmondó versed szeretettel olvastam. Éva(f)
"Bennem a szavak falként sorakoznak"
Szemléletes hasonlat.
Szeretettel: Rita(f)
Kedves Edina!
Vannak pillantok, amikből újra építkezhetünk…
Kiváló soraidhoz szeretettel gratulálok:
Klári
Kedves Edina !
A pillanatot meg kell ragadni, s egy szempillantás alatt ki kell használni az időt a rések betömésére, a romok újraépítésére, a szenvedés lerombolására, és a tiszta levegővétel megteremtésére. Hinni kell, hogy erre képes az ember, meg kell próbálni. Remek alkotás. Szeretettel grat. Zsófi.
Kedves Edina!
A versed címe csalt ide…de örülök, mert egy kis remekművet találtam.
Szeretettel
Ica