Írok

Írok

Azt mondtam feladom
tollam jó messzire hajítom
egy dühöngő szobába
gondolataimat magamból
majd jó kiordítom

Azt mondtad erős vagy
tessék itt egy papírlap
ordíts hangosan a papírnak
ha eddig is ezt tetted
ellene nem cselekedhetsz

Elvonultam,kisszobámba
bevonultam, tollal és papírral
a kezembe,értetlenül néztek
milyen tehetetlen lettem
velük szembe, és magamat

Elszégyelve, hagytam hagy
pihenjenek csendesen kezembe,,n
mert barátokat el nem dobhatok
beszélni igazit csak velük tudok
hisz olyan sok mindent cipelnek
a hátukon ezek a szép fehér lapok
hát írok.

Kondoros 2020 május 29 Oláh Péterné Jantyik

“Írok” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Jó döntés, annyi bizonyos kedves Erzsike!
    Szeretettel gratulálok:
    Klári(f)

  2. Kedves Erzsike!
    Írjál még nagyon sokat, mert a legjobb barát a papir és a toll,
    Sok szeretettel gratulálok,
    Magdi

  3. Drága Rzsike!
    Jól döntöttél, az írás egy olyan gyógyír, ami semmivel nem helyettesíthető. Mikor kiírod magadból örömöd, bánatod, azzal megkönnyebbülsz, és az olvasó is hálás az őszinteségért, hisz minden "sztoriból" tanulni lehet – sokszor, együttérzésükkel enyhülést is nyújtanak. Én, mindig örömmel olvaslak, és azonosulok veled, hogy könnyebben megértsem érzéseidet.
    Mi, poéták gyakran átmegyünk életünk ezen mélypontján, de az írás az, ami kisegíthet belőle. Ragyogtasd továbbra is egyéni, szívig érő, kedves írásaidat. Szerető öleléssel. Rózsa

Szólj hozzá!