Szerelmes vallomás
Sok éve már, hogy megismertelek,
Szép fokozatosan megkedveltelek.
Lassanként meghódítottad szívem,
Immár veled teljes az életem.
Sok csalódás után álltam magányosan,
Én voltam az örök boldogtalan.
Nem hittem már senkiben,
Nem bíztam már semmiben!
Te megtanítottál magamban hinni
Ez a hit adott új erőt bízni.
Bízni egy jobb életben,
Egy életben veled kettesben.
Feloldódtam benned teljesen,
Ittam minden mozdulatod szerelmesen,
Sötét lelkem kincseskamráját kitártam,
Ittam a belőled áradó fényt korlátlan.
Minden lélegzetem csak Te vagy,
Álmaimban a vágy asszonya Te vagy.
Létezésem értelme Te vagy,
Nincs semmim, ami nem Te vagy!
T. Tamás Ferenc, 2017. júl.
Ez egy igazán szépen fogalmazott vallomás. Jó volt olvasni.
Nagyon szép vallomás, gratulálok : Maria
Hú, ha! Ez aztán szerelem!
Szeretettel: Rita:]
Szenvedélyes, erős, szép szerelmes versed örömmel olvastam.(f)