Szabadnak Ítéltettél

Szabadnak Ítéltettél

Ha egyszer a kalitkán kívül ragadsz
Azt hiszed eddig bent voltál szabad
Félelmed csak nagyon lassan apad
Köréd ketrec semerről sem tapad.

Hirtelen szárnycsapás még idegen,
Egész létemben eddig zsinegen
Vezetett csak számos idegen
Te csak álltad a sarat siketen.

Most a ketrec túloldalán állva,
Nézel a néhai rabtársra
Értetlenséget látsz arcába
Ott maradt, a biztonságos csapdába

Lassan rájössz, hogy ő ott marad
Neked a szabadságtól elakad szavad
A határnélküliség szolgálja javad
Nem érzed már magadon a vasat.

Szabadságod nem most kaptad
Csak a döntést ilyenkorra maradt
Egy van csak, ki ilyet adhat
Minden ember tőle sarjad.

Kötetlen életed töltsd meg hálával
Így lehetsz tele áldással
Téged most nem visznek bárkával
De neki tartozol megmentésed árával.

Szólj hozzá!