Tudatalatt?

Tudatalatt?

A szomjazó vágy, mely helyben toporog,
emlékfoszlány az elmében mocorog.
Libbenő táncát járja ma a szellő,
madár dala szól, akár egy szép sellő.

Tipegve halad egyre a délután,
mely est szekerét húzza maga után.
Kétkedve pillant a zöld levelekre,
visszatekintve az évezredekre.

Sóhaj szárnyán megpihenő érzelem
halk fohászt suttog vagy csak én képzelem?
Talán a fantázia tréfát játszik?
Arc redőinek vonulatán látszik.

Olykor a messze is közel lelhető,
szív rejtekén meghittség melengető.
Győz az önzetlen szeretet ereje,
hisz a türelem rózsáknak mezeje.

Itt időző gondolat mosolyt csalhat,
a lét erős hit által reményt kaphat.
Közel a pillanat megkapó élte,
virágzik a kontaktus köteléke.

2020. május 20.

“Tudatalatt?” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!