Ima a Nagyasszonyhoz
– Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában –
/Papp-Váry Elemérné, Sziklay Szeréna/
Százszor ellobbant már a könyörtelen nyár,
megsárgult emléke örökké visszajár…
Elhaló szíve egy utolsót dobbant még,
s fekete vér szivárgott át ütőerén
Versailles-ban akkor, június negyedikén.
Harangok érc-hangját vitte messze a szél:
drága Hazánk, Nagy-Magyarország! Elvesztél!
Minden, \’mi szent e\’ népnek, szanaszét szórva…
Büszke nemzetem, ezer virágú rózsa,
Átkozott legyen, \’ki szirmot tépett róla!
Elbukott a gyenge, nyertek az erősebbek,
szennyüket lemossák tiszta esőcseppek…
Kéjjel sújtott le a kegyetlen végzet:
mélyre temették a magyar üdvösséget;
Nem, nem, soha! Többször száz fájdalmas évet!
Magyarok Nagyasszonya, hallgass meg, kérlek!
Ahol a föld és az égbolt összeérnek,
s ahol virágba borulnak szép remények
és habjai zúgnak kínok tengerének…
Érzem még ízét ott az elhullott vérnek.
Forrassz be minden fájó, égő sebet,
űzd el egünkről az ártó fellegeket!
Járj közbe értünk magyarokért Istennél,
hogy boldogan éljen minden ős-ellenfél
száz évet még a pokol tüzes fenekén!
Trianon után száz évvel és öt nappal.
Kedves Rózsa!
Köszönöm a rám szánt minden pillanatot, köszönöm megtisztelő szavaidat.
Kezedet csókolom:
;)riston (f)
Kedves Éva!
Látogatásodat köszönöm, és azt is, hogy átérezted versem mondanivalóját.
Kezedet csókolom:
;)riston (f)
Remek vers. Szeretettel olvastalak. Rózsa
Szép fohász a boldogabb jövőért, a megtépázott nemzetért! Kicsit nosztalgikus érzésem volt, mikor olvastam, mert asszonykórusomban sokszor énekeltük a " Bús magyarok imádkoznak égi Anyánk hozzád" dalt, mely hasonlóan szép, mint ez az írás. Szeretettel olvastalak: Éva
Kedves Kitti!
A fohász az, ami reményt szül szívünkben.
Ezért intéztem imát Szűz Máriához, a magyarok Nagyasszonyához.
Köszönöm hogy itt voltál:
Kezedet csókolom:
;)riston (f)
Kedves Rita!
Keserűség és szomorúság és düh hármasa lengi be Trianont, legalábbis az én érzetem szerint.
Az általad idézett sorok is ezeket tanúsítják.
Köszönöm, hogy betekintettél hozzám.
Kezeidet csókolom:
;)riston (f)
"Magyarok Nagyasszonya, hallgass meg, kérlek!
Ahol a föld és az égbolt összeérnek,
s ahol virágba borulnak szép remények
és habjai zúgnak kínok tengerének…
Érzem még ízét ott az elhullott vérnek."
(l)(f)
"Kéjjel sújtott le a kegyetlen végzet:
mélyre temették a magyar üdvösséget"
Nagyon szép, szomorú, mondhatnám, hogy sírni való.
Szeretettel: Rita:]