Van remény.

Összes megtekintés: 174 

Van remény.

Hosszú az az út mit be kell tudnod járni,
virág vagy kőhalom, minden rád fog találni.
Sorsod mely néha szürke s mostoha,
nem hagy el téged, mert leckédnek otthona.

Nem számít mit adtál s miért vagy ostoba,
van egy út mit kijártál,
az létednek lábnyoma.
Felhőtlen életed nem tünt el
nyomtalan,
tükörként köszönt rád, mint önmagad záloga.

Lelkeknek táncában meg látod fényedet,
egy vagy e ővelük mindig ezt kérdezed.
Nem számít mi volt az eddigi életed,
mert folyton van új hajnal,
s ismét kezdheted.

Emberség vezesse tovább az életed,
engedd, hogy szívedet átjárja Istened.
Van remény meglátod, felötlik lényege,
ha próbádat kiállod, tiéd lesz érdemed.

“Van remény.” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Reménykeltő vers, kétségtelen, de valahogy mégis hitehagyott. Nem tudom e kettősség teszi e széppé, de a vágyak és a realitás nem mindig találkoznak. Legalább is itt a földön így van.(f)

Szólj hozzá!