BŰNHŐDÉS

“BŰNHŐDÉS” bejegyzéshez 7 hozzászólás

1. Kedves Rózsa! nagyon szépen felépített vers költői képekkel átszőve, mély gondolatiság. Öröm volt olvasni, köszönöm az élményt! Éva

2. Kedves Éva, Rita, és babu!
   Köszönöm az olvasást, és a kedves visszajelzéseket.
   Nagy ölelés Rózsa

3. Szia Rózsa!
   Nagyon szép soraidnál sokáig elidőztem.:]
   Sok szeretettel olvastam.
   Gratulálok….Babu(l)

4. Kedves Rózsa!
   Visszaemlékezésedben a jó dolgok is felvillannak.
   Az életben oly sokszor hibázhatunk, s hibázunk is, de a fontos pillanatok, az örömteli percek, az együtt átélt napok küzdelme, megelégedettsége fölülírja a gyöngeségeinket a tévedéseinket.
   Szép gondolatok – érezni a lelki vívódásod.
   Szeretettel: Éva 🙂

5. "Míg, emlékeimnek élek búsan, árván,
   tán tisztára moshatom ezer vétkemet."

   Szeretettel jártam nálad. Sajnos az emlékeink is képesek vádolni bennünket, meg kell bocsátani magunknak.

   Rita(f)

6. Kedves Gyula, remélném, nem a – vétkek – miatt jutottak eszedbe az utolsó sorok (közben tudom biztosan azért.) Szülőnek lenni nagyon nehéz, és sokszor téved az ember, pedig a legjobbat akarja gyermekének(vagy tapasztalatlansága akadályozza ebben, vagy túlzottan önző…) Visszatekintve a múltra, fáj és szeretnénk jóvá tenni, és ha jól csináljuk legtöbbször sikerül is.
   A párunk ellen is vétkezünk, sokszor tudatában sem lévén annak, és ha ez a hiba, nem a szívből jött, akkor jön a megbánás, és a lehetetlen: forgatnánk vissza a sors kerekét…azt, nem lehet – és ebből a tépelődésből születnek fenti sorok, pl. ez a vers.
   Köszönöm, hogy olvastál, és gondolkoztál…nem sokan teszik.
   Szép napot. Rózsa

7. "Átizzadt párnán ülnek édes percek", és az utolsó sor.
   Szüleim jutottak eszembe.

   Üdv, Gyula